A kapcsolatok fontosabb gazdasági jellemzői:

A magyar-mianmari kétoldalú kereskedelmi áruforgalom 2015-ben 4,51 millió, 2016-ban 4,41 millió dollárt ért el. Exportunk 2015-ben 4,46, 2016-ban 4,25millió dollárt tett ki. 2015 augusztusában és 2016 márciusában mianmari üzleti delegáció látogatott Magyarországra, sor került az első üzletember-találkozókra a gazdasági nyitás miatt komoly üzleti lehetőségeket rejtő ország vállalatvezetőivel. Jelenleg tárgyalások folynak egy Magyarország által felajánlott kötött segélyhitel program lehetőségéről. A gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetséges ágazatai:

- mezőgazdaság, élelmiszeripar,

- energiaellátás,

- egészségügy,

- vízgazdálkodás,

- informatika és ehhez kapcsolódó kormányzati fejlesztések,

- banki biztonságtechnika,

- elektronikus banki, mobil telefon, internet szolgáltatások fejlesztése,

- építőipar, mérnöki kapacitások,

- turizmus, ingatlanfejlesztés.

 

Mianmar gazdasága:

A 2010. novemberi választásokat követően jelentős társadalmi és gazdasági reformok indultak meg, megkezdődött a modern piacgazdasági viszonyok kialakítása.

Mianmar gazdasági növekedése 2012-ben jelentősen felgyorsult, a 2012-2013 közötti időszakban a növekedés üteme 7,3% volt, mely a külföldi tőkeberuházások megindulásának következtében tovább növekedett és a 2014-es év végére 7,7%-ot ért el. Ez az eredmény elsősorban a beruházások támogatásának, az üzleti bizalom megerősödésének, az áruexport és a turizmus fellendülésének, valamint a hitelállomány növekedésének köszönhető. A 2015-ös pénzügyi évben azonban kismértékű lassulás volt tapasztalható a gazdaság fejlődése terén, 7,2%-os GDP-növekedéssel. A lassulás oka a Mianmart sújtó természeti katasztrófák (áradások és földcsuszamlások melyek a mezőgazdaságot érintették), valamint a kínai gazdaság helyzete és az elmaradt beruházások voltak. 2016-ban a gazdasági növekedés tovább lassult (6,4%-ot ért el) a kedvezőtlen külső körülmények mellett az új kormány gazdaságpolitikájának irányát övező bizonytalanság következtében.

Míg 2014-ben az infláció 5,9 % volt, addig sajnálatos módon a 2015. évi áradások következtében az infláció mértéke jelentősen megnőtt átlagosan 11%-ot elérve 2015-ös pénzügyi évben (2015 októberében 16,2%-s csúcson állt meg), majd 2016-os pénzügyi évben csökkent átlagosan 6,5% -ra. A folyó fizetési mérleg hiánya 2016-os pénzügyi évben becslések szerint tovább nőtt a 2015-ös pénzügyi évben tapasztalt 5,2%-hoz képest elérve a GDP 7%-át. A romló folyó fizetési mérleg nagy nyomást helyezett a mianmari kiatra, amely 17%-kal leértékelődött az USD-al szemben a 2016-os pénzügyi év első 9 hónapjában. A külföldi tőkebefektetések 28%-al csökkentek a 2016-os pénzügyi év első 9 hónapjában. Az eddigi tőkebefektetések döntő hányada a telekommunikációs szektorba, az olaj- és gáziparba, a termelő iparágakba, valamint a textil és ruházati iparba folyt be. A külföldi közvetlen befektetések 2016. évi visszaesése és az erősen bürokratikus vállalkozói környezetre válaszul a mianmari kormány elfogadta a Befektetésekről és Gazdasági Társaságokról Szóló Törvényt, mely várhatóan pozitívan hat a gazdasági nyitás folyamataira. Az ország munkavállalóinak 60%-át foglalkoztató mezőgazdaság meghatározó ágazatként a GDP 30%-át adta 2015-ben is.