A kapcsolatok fontosabb gazdasági jellemzői:

A magyar-mianmari kétoldalú kereskedelmi áruforgalom 2015-ben 4,51 millió, 2016-ban 4,41 millió dollárt ért el. Exportunk 2015-ben 4,46, 2016-ban 4,25millió dollárt tett ki. 2015 augusztusában és 2016 márciusában mianmari üzleti delegáció látogatott Magyarországra, sor került az első üzletember-találkozókra a gazdasági nyitás miatt komoly üzleti lehetőségeket rejtő ország vállalatvezetőivel. Jelenleg tárgyalások folynak egy Magyarország által felajánlott kötött segélyhitel program lehetőségéről. A gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetséges ágazatai:

- mezőgazdaság, élelmiszeripar,

- energiaellátás,

- egészségügy,

- vízgazdálkodás,

- informatika és ehhez kapcsolódó kormányzati fejlesztések,

- banki biztonságtechnika,

- elektronikus banki, mobil telefon, internet szolgáltatások fejlesztése,

- építőipar, mérnöki kapacitások,

- turizmus, ingatlanfejlesztés.

Mianmar gazdasága:

A 2010. novemberi választásokat követően jelentős társadalmi és gazdasági reformok indultak meg, megkezdődött a modern piacgazdasági viszonyok kialakítása.

Mianmar gazdasági növekedése 2012-ben jelentősen felgyorsult, a 2012-2013 közötti időszakban a növekedés üteme 7,3% volt, mely a külföldi tőkeberuházások megindulásának következtében tovább növekedett és a 2014-es év végére 7,7%-ot ért el. Ez az eredmény elsősorban a beruházások támogatásának, az üzleti bizalom megerősödésének, az áruexport és a turizmus fellendülésének, valamint a hitelállomány növekedésének köszönhető. A 2015-ös pénzügyi évben azonban kismértékű lassulás volt tapasztalható a gazdaság fejlődése terén, 7,2%-os GDP-növekedéssel.

Az Ázsiai Fejlesztési Bank jelentése szerint Mianmar gazdasága a március 31-én zárult 2017-2018-as pénzügyi évben 6,8%-kal növekedett. A mianmari mezőgazdasági szektor termelékenységi és időjárási feltételek javulása következtében 3,5%-al bővült. A mezőgazdaság biztosította az ország GDP-jének harmadát. Az ipar és a szolgáltatási szektor is bővült 8%-kal a 2017-2018-as pénzügyi évben. A turista érkezések száma és a turisztikai bevétel is nőtt a Rakhine állambeli válság ellenére. A folyó fizetési mérleg hiánya 3,9%-ról 5%-ra nőtt. Az import 12%-kal nőtt, amelyhez a nagy infrastrukturális projektekhez szükséges eszközök behozatala is hozzájárult. A költségvetési hiány a GDP 2,5%-áról 3,5%-ára nőtt az előző pénzügyi évhez képest a kormány infrastrukturális fejlesztéseinek, oktatási és egészségügyi kiadásainak következtében. Az előző pénzügyi évhez képest tapasztalt nagyobb gazdasági növekedés mellett az infláció mértéke lassult (5,3%-ra 6,8%-ról 2016-ban). Míg a mianmari kyat 2016 júniusa és decembere között 10%-kal leértékelődött, 2017 folyamán stabil maradt.

A mianmari gazdaság liberalizációja az elmúlt években gyors gazdasági fejlődéshez vezetett és nagy tömegeket emelt ki a szegénységből. A fejlődés a más, egyébként gyorsan növekvő régióbeli gazdaságokét is felülmúlta, s ez elsősorban az új külföldi tőkebefektetéseknek volt köszönhető. Bár a lakosság 40%-a továbbra is a szegénységi küszöb közelében él, a Világbank szerint az a szegénységi ráta a 2004. évi 48%-ról 2015-re 32%-ra csökkent.

2017. december 6-án a mianmari Parlament elfogadta az új vállalati törvényt. A régóta tárgyalás alatt álló jogszabály elfogadása a szabályozások nemzetközi standardokkal történő összhangba hozatala révén jelentős fejlemény a külföldiek Mianmarban történő vállalkozásának előmozdításában, a külföldi tőke vonzásában, vállalati likviditás biztosításában. A törvény alkalmazása 2018 augusztusában kezdődik.