Thaiföld az ASEAN (Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége) integráció egyik meghatározó állama, regionális középhatalom; keleti nyitásunk egyik legperspektivikusabb célországa. 2015-ben és 2016-ban is a délkelet-ázsiai térségben Szingapúrt követően a 2. legjelentősebb kereskedelmi partnerünk, valamint Ázsiában a 9. legnagyobb kereskedelmi partnerünk és a 13. legfontosabb exportpiacunk. A Thaiföldre irányuló tavalyi (2016-os) exportunk 15,30%-os növekedést mutat (85 millió USD-ról 98 millió USD-ra nőtt).

 

Kétoldalú gazdasági együttműködési megállapodásunk és a Gazdasági Vegyes Bizottság működése:

2004 júniusában új Gazdasági Együttműködési Megállapodást írtunk alá Thaifölddel, amelynek alapján a Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság (GVB) 2005. december 16-án, Bangkokban tartotta meg első ülését. A következő ülés azonban 10 évet váratott magára, míg 2015 szeptemberében megrendeztük a második ülésszakot Budapesten.

A GVB magyar társelnöke Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára.

A Magyar-Thaiföldi Gazdasági Vegyes Bizottság következő ülése várhatóan 2017-ben kerül megrendezésre Bangkokban.

 

További gazdasági vonatkozású kétoldalú munkacsoportok:

A Földművelésügyi Minisztérium és a thaiföldi Mezőgazdasági és Szövetkezeti Minisztérium Mezőgazdasági Munkacsoportot működtet 2007 óta, rendszeres találkozókkal.

A Thaiföldi-Magyar Mezőgazdasági Munkacsoport soros – hatodik – ülése 2016. augusztus 1-2. között került megrendezésre Cha-Amban, Thaiföldön. A Földművelésügyi Minisztériumot Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár, országos főállatorvos és delegációja, a thaiföldi Mezőgazdasági és Szövetkezeti Minisztériumot Wimolporn Thitisak főfelügyelő illetve a szakfőosztályok vezetői képviselték.

14 év szünet után 2016. június 6-7. között rendezték meg a Thaiföldi-Magyar Tudományos és Technológiai Vegyes Bizottság soros, harmadik ülését Bangkokban. Az ülésszakon magyar részről a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), a thaiföldi fél képviseletében a Tudományos és Technológiai Minisztérium (MOST) képviselői vettek részt és mintegy 20 potenciális projektet azonosítottak be.

 

Befektetések:

A két ország közötti beruházói kapcsolatok egyelőre szerény mértékűek, eddigi legsikeresebb befektetőnk a Thai President Foods, mintegy 7 millió eurós tőkével bejegyzett thaiföldi instant tésztagyártó vállalat, amely 2 millió eurót fektetett be esztergomi üzemébe.

Magyar beruházók napelem-gyárat hoztak létre Chachoengsao tartományban, és nagy volumenű szállodai ipari befektetést valósítottak meg Samui szigetén.

 

A gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztésének kiemelt ágazatai:

  • Vízgazdálkodás, árvízvédelem.
  • Agrárgazdaság, élelmiszeripar: várják az új technológiákat, gyakorlati tapasztalatokat, melyek a fenntartható gazdálkodás kereteibe foglalhatók. Figyelembe véve az ország igen erős mezőgazdaságát és élelmiszeriparát, valamint a nagy szállítási távolságot és a többszöri átrakást magába foglaló kombinált logisztikai rendszer költségigényeit – a magas minőségű, (esetleg kifejezetten prémium kategóriájú), magas feldolgozottsági fokú hazai termékek értékesítése javasolt.
  • Bioenergia hasznosítása a gépgyártáshoz és szolgáltatási szektorhoz kapcsolódóan.
  • Közlekedési, infrastrukturális fejlesztések: Jelentős csökkenés volt tapasztalható a járművek és szállítási célú felszerelések exporttermékei között az utóbbi években. A thaiföldi tervek szerint nagy hangsúlyt kap mind a vasúti, mind a kikötői, mind a légi közlekedés fejlesztése.
  • Hírközlés és IKT: Fejlesztések előtt áll az ország, gyors internet szolgáltatás kábeles kiépítését szorgalmazzák, elérhetővé téve azt a lakosság számára.
  • Gépek és berendezések területén további együttműködések ösztönzése, hiszen jelen pillanatban ebben az ágazatban mutatkozik a legnagyobb kétoldalú aktivitás.
  • Gyógyszer és vegyipar: Thaiföld jelentős importra szorul gyógyszerek terén.

 

Thaiföld gazdasága:

A regionális összehasonlításban alacsony, 2014. évi 0,9%-os növekedés azt jelezte, hogy Thaiföld gazdasága viszonylag lassan regenerálódott a 2013-as válságot követően (2013 októberétől folyamatos politikai tüntetések voltak, majd 2014 májusában katonai hatalomátvétel történt). A 2014. évi adatok a GDP minden elemében elmaradtak a korábbi várakozásoktól. A gazdaság 2016-ban 3,2%-kal nőtt, nagyobb mértékben, mint 2015-ben (2,9%).

A thai külkereskedelmi termékforgalmi adatok szerint az ország behozatala 3,94%-kal csökkent, kivitele 0,45%-kal nőtt 2016-ban. Thaiföld 2016-ban 194,6 milliárd USD értékben importált termékeket, főként Kínából, Japánból és az USA-ból, melyek az összimport 21,5%, 15,8% és 6,2%-át adják. Az ASEAN-tagállamokból 4,5%-kal kisebb értékű áru érkezett Thaiföldre, mint 2015-ben. Az ASEAN-térségből származott Thaiföld importjának 18,9%-a. Az EU-ból származó import értéke szinte változatlan maradt az előző évhez képest. Thaiföld teljes importjának 9,3%-át tette ki. Thaiföld 2016-ban 215 milliárd USD értékben exportált, főként az USA-ba, Kínába és Japánba, mely célországok a teljes thai export 11,4%, 11%, és 9,6%-át adják. Az ASEAN térségbe irányuló thai export 2016-ban az előző évhez képest 0,9%-kal csökkent, a teljes export 25%-át adva. Az EU-ba Thaiföld exportjának 10%-a irányult, az export értéke 0,43%-os növekedést mutatott az előző évhez képest. A folyó fizetési mérleg 2016-ban 46,6 milliárd USD többletet mutatott, mely a GDP 11,4%-ának felel meg.

Az infláció mértéke 0,2% volt 2016-ban, mely jelentős csökkenést mutat az előző évek adataihoz viszonyítva: 2015-ben 0,6%, 2014-ben 1,9%, 2013-ban pedig 2,2% volt.