A kapcsolatok fontosabb gazdasági jellemzői:

Kötött segélyhitelek

Gazdasági kapcsolatainkban az utóbbi 15 évben meghatározó szerephez jutottak a kormányközi megállapodásokon alapuló kötött segélyhitel (KSH) programok, melyek keretében eddig összesen közel 200 millió USD hitelnyújtásról írtunk alá egyezményt a laoszi állammal. A konstrukció lényege, hogy a magyar kormány kedvező feltételekkel – kamatmentesen és a hitelbiztosítási díj átvállalásával – hosszú távú kölcsönt nyújt a laoszi kormánynak, a két fél által közösen meghatározott, fejlesztési célú beruházások megvalósítására. A hitelek feltétele, hogy a projektek megvalósítása során a kölcsön összegének minimum 50%-át magyar termék vagy szolgáltatás beszerzésére kell fordítani. A KSH konstrukció elengedett kamata és hitelbiztosítási díja Magyarország nemzetközi fejlesztési támogatásának összegébe beszámítható, így a KSH projektek révén nem csupán exportőreinket segítjük az egyébként nehezen elérhető piacokon megjelenni, de nemzetközi fejlesztési vállalásaink teljesítéséhez is hozzájárulunk.

Az első,  8,6 millió USD összegű KSH felajánlás keretmegállapodásának aláírására 2009-ben került sor. Ennek alapján kisméretű sertés- és baromfitelepek és halivadék-nevelő telepek rekonstrukciójára és korszerűsítésére, illetve takarmánykeverő üzemek és vágóhidak létesítésére került sor a kis farmgazdaságok jó minőségű takarmánnyal és tenyészállatokkal történő ellátásának javítása érdekében. Az első KSH program projektjei 2011-re sikeresen megvalósultak.

A második, 30 millió USD értékű kötött segélyhitel program kormányközi keret­megállapodását 2016 elején írtuk alá. Tárgya az élelmiszerlánc-biztonsági rendszer kialakítása volt, azaz a laoszi agrárgazdaság és élelmiszeripar integrált fejlesztését célozta. A 2. agrárgazdasági KSH program projektjei 2021 szeptemberében sikeresen lezárultak.

2017. szeptember 21-én Magyarország és Laosz kormánya 160 millió USD összegű kötött segélyhitel programról írt alá kormányközi keretmegállapodást, ezúttal már az agrárium mellett más célterületeket is bevonva. Az együttműködés keretében magyar vállalkozások közreműködésével a korábbi sikeres programok eredményeire építő komplex mezőgazdasági infrastruktúra-fejlesztési projekt (35 millió USD), népesség-nyilvántartási és elektronikus személyi igazolvány rendszer létrehozását célzó projekt (25 millió USD), valamint Vientiane főváros egyes kerületeinek ellátását biztosító ivóvíztisztító és szennyvízkezelési beruházások (100 millió USD) valósulnak meg a délkelet-ázsiai országban. A mezőgazdasági projekt várhatóan 2023. augusztusban, a népesség-nyilvántartási projekt 2024. januárban, a vízgazdálkodási projekt pedig a tervek szerint 2025. márciusban zárulhat.

Kétoldalú kereskedelem

Az utóbbi években jelentősen megnőtt az áruexportunk, és még meredekebben emelkedett a szolgáltatásexportunk. Mindkét tényező alapvetően a KSH projekteknek köszönhető, a kivitelezéshez kiszállított magyar árukat – elsősorban gépeket és elektromos berendezéseket, valamint számítástechnikai eszközöket –, illetve a projektekben megjelenő magyar szakértői és projektmenedzsment munkát takarja. Kivitelünk azonban hullámzó maradt, azaz a KSH projekteken kívül gyakorlatilag nincs egyéb értékelhető forgalom.

2022-ben a kétoldalú áruforgalomban Laosz a 128. helyen állt külkereskedelmi partnereink sorában. 2,98 millió USD értékű magyar árukivitellel a 121. export partner, ugyanakkor mindössze 2000 USD behozott áruval csak a 180. import partner.

Laosz legkevésbé fejlett ország státuszából következően a laoszi termékek az EU „fegyvereken kívül bármit” (Everything but Arms) kereskedelempolitikája jegyében vámmentes piacra lépést élveznek az EU területén. A laoszi exportban domináns ásványkincsek számára azonban Magyarország nem célpiac, a mezőgazdasági termékek esetében pedig a viszonylag kis kínálati mennyiségek és a szállítási nehézségek miatt nem jellemző a magyarországi export. A statisztikában időnként megjelenő magyar szolgáltatásimport jórészt szintén a KSH projekteknek köszönhető, a programokban foglalkoztatott laoszi szakértők munkáját takarja.

(adatok millió USD-ben)

Magyarország kereskedelmi forgalma Laosszal

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

   áruexport

1,31

2,88

7,17

0,35

12,55

5,52

2,98

   szolgáltatásexport

0,11

0,01

15,79

9,01

30,59

14,49

19,20

összes export

1,42

2,89

22,96

9,36

43,14

20,01

22,18

   áruimport

0,00

0,13

0,52

0,20

0,01

0,01

0,00

   szolgáltatásimport

1,36

1,47

0,13

0,03

0,00

0,21

0,49

összes import

1,36

1,60

0,65

0,23

0,01

0,22

0,49

teljes kereskedelmi forgalom

2,76

4,49

23,61

9,59

43,15

20,23

22,67

A jelenlegi viszonyok között kétoldalú kereskedelmünkben kevés esély van a fogyasztási cikkek, élelmiszerek exportjára Magyarországról. Ennek oka egyrészt az igen magas szállítási költség (40 lábas konténer költsége Magyarországról Laoszba 2023 elején 10-15 ezer USD körül alakult), a három hónap körüli – és még így is jelentős bizonytalansággal terhelt – szállítási idő, a csekély fizetőképes kereslet és a kialakulatlan importőri, disztribútori hálózat. Amire inkább esély lehet, az a vállalati kör számára és esetleg infrastrukturális beruházásokhoz értékesíthető termékek, technológiák és informatikai megoldások kivitele. Bármilyen üzleti lehetőségről legyen is szó, rendszerint hosszú – akár több éves – kapcsolatépítési idővel kell számolni.

Laosz gazdasága:

Laosz a világ legkevésé fejlett országai (least developed countries, LDC) közé tartozik, lakossága kb. 7,4 millió fő (2021), területe 236.800 km2. A lakosság fele 25 év alatti, és több mint 2/3-ának a mezőgazdaság ad munkát.

Az ország gazdasága elsősorban a természeti erőforrásokra épül, így különösen a színes- és nemesfémek (arany, ezüst, réz), továbbá vasérc, kálisó bányászatára és exportjára, a vízerőművekben termelt elektromos energia exportjára, valamint a mezőgazdasági termelésre (főként nyersgumi, manióka, kávé, tea, banán, rizs és erdészeti termékek). Fontos bevételi forrás a turizmus, amely a COVID-19 kitörését megelőző években az elektromos energia és a bányászat mögött már a 3. legfontosabb valutabevételi forrás volt, de a 2020-2022-es időszakban gyakorlatilag leállt. Csak 2022 végén kezdett újra felfutni, de a helyreállás várhatóan több évet is igénybe vehet.

Az ipari szektor gyenge, 2022 végén a 134 ezer nyilvántartott vállalkozás 90%-a legfeljebb öt alkalmazottal működött, és mindössze 225 olyan vállalat volt az országban, amely 100 főnél többet foglalkoztat. Az informális gazdaság – azaz alapvetően a családi mezőgazdasági termelés és be nem jegyzett kisvállalkozás – adja a foglalkoztatás 83%-át. Említésre érdemes ágazatok közé tartozik a textilgyártás, konfekcióipar és cipőgyártás, egyes ércek elsődleges feldolgozása, és néhány globális elektronikai gyártó helyi üzemei. Szintén kezdetleges, bár viszonylag gyorsan fejlődik és időnként nagy minőségi szórást is mutat a szolgáltatási szektor. Kimondottan gyenge és fejletlen a kis- és nagykereskedelem, valamint a közlekedési, szállítási infrastruktúra. Az ország egyetlen, 422 km-es vasútvonalát Vientiane és a kínai határ között 2021 végén adták át, ennek köszönhetően ma már legalább Kína felé jobb az összeköttetés, de minden más irányban és szállítási módban továbbra is lassú és nehézkes a szállítás. Régiós viszonylatban átlagosnak mondható a kommunikációs infrastruktúra, a mobil hálózat egyelőre alapvetően 4G szintű. A bankszektort jellemzően belföldi, állami többségi tulajdonú intézmények uralják, de a több tucat kisebb bank között nagy számban akadnak külföldi érdekeltségek, főként ázsiai (vietnami, thaiföldi, kínai, maláj, japán, koreai), de ausztrál és európai gyökerű is. A laoszi valuta (kip) a nemzetközi üzleti kapcsolatokban ugyan elvileg szabadon átváltható, de csak az államilag szabályozott árfolyamon, és időnként előfordulhatnak mennyiségi korlátozások a külföldi valuták hiánya miatt.

Néhány nagyobb infrastrukturális beruházás, mint pl. a laoszi-kínai vasútvonal és a Vientián-Vang Vieng közötti gyorsforgalmi autópálya építése – mindkettő 2020-2021 során készült el –, valamint ipari parkok, bányaprojektek és vízerőművek építése nagyban hozzájárult a COVID-19 járvány által generált gazdasági nehézségek csökkentéséhez. Részben ezekre is építve, a következő évek gazdasági növekedését a kormányzat elsősorban az infrastrukturális beruházások folytatásától, a turizmus újbóli felfutásától, az export viszonylag gyorsabb fellendülésétől és a belső fogyasztás fokozatos növekedésétől reméli.

A Világbank adatai szerint a 2019-et megelőző húsz évben az ország folyamatosan 6-7% körüli éves gazdasági növekedést ért el, az utóbbi három évben azonban a növekedés drasztikusan visszaesett, alapvetően a globális hatások következtében (a COVID-19 járvány hatásai a turizmusra, termelésre és kereskedelemre, majd az ukrajnai háború nyomán megemelkedő energiaköltségek). A 2019-es 5,5% után 2020-ban a GDP már csak 0,5%-kal nőtt, 2021-ben 2,5%-kal. Az első becslések szerint 2022-ben szintén kb. 2,5% volt a gazdasági növekedés, és a Világbank 2023. januári előrejelzése 2023-ra 3,8%-ot, 2024-re pedig 4,2%-ot prognosztizál (a laoszi kormány hivatalos terve 2023-ra 4,5%). 2021-ben a folyó áron számolt GDP 18,83 Mrd USD volt, egytizede a magyar gazdaság teljesítményének.

A Világbank legfrissebb – 2022. november közepén publikált – jelentése szerint a 2021 végi 76,6%-os államadósság 2022 végén már a GDP 94,9%-ára rúgott, és 2024 végére 97,7%-ra nőhet. A parlement célkitűzése a kormány felé, hogy az államadósságot néhány éven belül a GDP 64,5%-a alá, ezen belül a külső adósságot a GDP 55,4%-a alá csökkentsék. A költségvetés hiánya 2021-ben a GDP 1,3%-át tette ki, 2022-ben pedig az első becslések szerint 1,5% körül alakulhatott. A költségvetés bevételeiben hagyományosan fontos szerepet töltenek be a nemzetközi segélyek, melyek az utóbbi években a GDP 1,5-2,0%-ának megfelelő szinten alakultak. A folyó fizetési mérleg hiánya – a 2019-es GDP-arányos 12,1% után – az utóbbi három évben folyamatosan javult, 2022-ben kb. a GDP 2,9%-ára csökkent, de 2023-2024 során ismét 4,5-5,0% körüli szintre emelkedhet.

A Világbank értékelése szerint az államadósság átütemezése céljával a fontosabb bilaterális hitelezőkkel – különösen a hitelek csaknem felét nyújtó Kínával – folytatott tárgyalások sikerességétől függ leginkább Laosz fizetőképességének megőrzése. A Világbank számítása szerint a 2023-2026-ot felölelő négy évben átlagosan évi 1,3 Mrd USD/év törlesztési kötelezettség terhelné az országot, ami nagyjából megfelel a jelenlegi teljes valutatartalék összegének, illetve az éves GDP 7%-ának. Átütemezés nélkül ez csak úgy lenne teljesíthető, ha a közkiadásokat, infrastrukturális beruházásokat olyan mértékben fognák vissza, amit a társadalom és a gazdaság aligha tudna elviselni.

2022 egészében éves átlagban 23% volt az infláció, és 2022 utolsó negyedéve óta folyamatosan 40% körüli szinten mozog a 12 havi érték (2023. februárban 41,3%). A nemzeti valuta (kip) értéke 2021 októbere és 2022 októbere között az USD-hez viszonyítva csaknem a felére csökkent, ami tovább súlyosbította a globális áremelkedés hatását. A kormány ambíciója szerint a 2023. évi átlagos inflációt 9%-ra szeretnék levinni és a nemzeti valuta árfolyamát is ezt elősegítő szinten stabilizálni. Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) 2022 végén 10%-os inflációt valószínűsített az idei évre, így a kormány célja nem feltétlenül irreális, de az első negyedév ismeretében semmiképp nem egyszerű feladat. A lakosság megélhetése kapcsán fontos megemlíteni, hogy a COVID-19 járvány kitörését megelőzően közel 0,9 millió laoszi állampolgár vállalt munkát külföldön, elsősorban a szomszédos Thaiföldön. Fizetésük hazautalása a helyi háztartások 15%-ának jelentett fontos kiegészítő bevételt, nem kevés pedig napi szinten e forrástól függött. 2020-2022 során ez a bevételi csatorna jórészt megszűnt, a munkavállalási célú migráció csak 2022 végén indult újra. Az informális gazdaság magas aránya miatt a munkanélküliség szintje nehezen mérhető, megbízható adatok nincsenek.

Laosz LDC országcsoportba való besorolása alapján számos fejlett országban kedvezményes piacra jutást élvez, így pl. az EU-ba a „fegyvereken kívül bármit” (Everything but Arms) kezdeményezés keretében vámmentesen juthatnak be a laoszi áruk. Az ország 2026 végére szeretne átlépni az LDC státuszból a közepes jövedelmű fejlődő országok alsó kategóriájába (Lower Middle Income Country, LMIC), ennek következtében fokozatosan csökkennek majd a piacra jutási kedvezményei.

A Laoszi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021-ben az ország áruexportja 7,70 Mrd USD, importja pedig 5,89 Mrd USD volt (beleértve a villamos energiát is). A legfőbb kereskedelmi partner exportban és importban egyaránt három szomszédos ország:

  • Thaiföld (exportban 36%, importban 47%);
  • Kína (exportban 29%, importban 23%);
  • Vietnám (exportban 16%, importban 8%).

Az import forrásai közt megemlíthető még az Egyesült Államok (4,5%), Japán (3,0%), Dél-Korea (1,0%). Az EU egésze az importban 2,2%-kal (131,2 millió USD), az exportban pedig 2,5%-kal (193,4 millió USD) részesült 2021-ben. 2018-ig az ország külkereskedelmi mérlege jellemzően némi deficitet mutatott, 2019-től kezdve azonban több-kevesebb többlettel zárt, bár a 2022-es évre még nem állnak rendelkezésre adatok.

A legfontosabb import termékek: üzemanyagok; járművek és munkagépek; gépek és elektromos berendezések, elektronikai cikkek; építőanyagok; marha-, sertés- és baromfihús, növényi eredetű és feldolgozott élelmiszerek. (A külkereskedelem összetételéről HS6 szintű bontásig kiváló infografikák találhatók az Observatory of Economic Complexity honlapján a 2020-as évvel bezárólag.)

Laosz egyik legjelentősebb exportcikke, a villamos áram kivitele 33%-kal bővült 2020 során, több nagy új vízerőműnek köszönhetően. Az ország áramtermelő kapacitása 2020 végén közel 10,2 GW volt, ennek 80%-a vízerőmű, 18% lignit alapú. A megtermelt áram kb. 70%-ban exportra megy, alapvetően Thaiföldre (thai érdekeltség van több vízerőműben is), kisebb részben Vietnámba, Kambodzsába és Mianmarba, de az ASEAN hálózaton keresztül – illetve további fejlesztések révén – lehetőség van akár Malajziáig, Szingapúrig eljuttatni. Az erőművi kapacitás fejlesztése továbbra is napirenden van, a 2021-2025 közötti terv 1,8 GW új kapacitás kiépítését tartalmazza, melynek 57%-át vízerőművek, 19%-át szénerőmű, 24%-át pedig naperőművek adnák. Az új projektekhez folyamatosan keresnek befektetőket, 2023 elején pedig külföldi befektetők egy 600 MW-os szélerőmű park létesítéséről is határoztak.

Az UNCTAD adatai szerint 2020 végén a Laoszban befektetett külföldi működőtőke (FDI) állománya 10,9 Mrd USD volt. Becslések szerint ennek mintegy 95%-a a bányászatban és a villamosenergia-termelésben hasznosul. A legfontosabb befektető Kína és Thaiföld, de jelentős még Vietnám, Japán és Franciaország is, illetve az utóbbi időben nő az érdeklődés Szingapúr, Dél-Korea részéről. Laosz azon kevés LDC ország egyike, ahol a külföldi befektetések üteme nem csökkent az utóbbi években sem, 2020-ban 968 millió USD, 2021-ben 1072 millió USD volt az éves beáramló FDI összege. A laoszi vállalatok által külföldön befektetett FDI állomány nagyságát 2020-ban az UNCTAD 95 millió USD-re becsülte.

Hasznos linkek: