A kapcsolatok fontosabb gazdasági jellemzői:

Exportunk 2016-ban – átlépve a korábbi évekre jellemző néhány tíz- majd százezer USD értékhatárt – 1,31 millió USD-t ért el. 

2017. szeptember 21-én Magyarország és Laosz kormánya 160 millió dollár összegű kötött segélyhitel programról írt alá kormányközi megállapodást a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Az együttműködés keretében magyar vállalkozások közreműködésével népesség-nyilvántartási és elektronikus személyi igazolvány rendszer létrehozását célzó projektek, valamint élelmiszerbiztonsági fejlesztések, és szennyvízkezelési beruházások valósulhatnak meg a délkelet-ázsiai országban. A most aláírt program immár a harmadik.

 

2009-ben került aláírásra az első,  8,6 M USD összegű kötött segélyhitel-felajánlásról szóló keret-megállapodás, amely alapján minifarmok rekonstrukciójára és korszerűsítésére, tápüzemek és vágóhidak létesítésére került sor a kis farmgazdaságok jó minőségű takarmánnyal és tenyészállatokkal történő ellátásának javítása érdekében. A projektek 2011-re sikeresen megvalósultak. A laoszi fél kérésére magyar részről újabb, 30 millió USD értékű kötött segélyhitel és 30 millió USD Eximbank hitel nyújtásáról született döntés, amely a laoszi agrárgazdaság és élelmiszeripar integrált fejlesztését célozza. A kapcsolódó kormányközi keret-megállapodást 2016. február 22-én Mikola István államtitkár és Thipphakone Chanthavongsa laoszi pénzügyminiszter-helyettes írta alá a laoszi élelmiszerlánc-biztonsági rendszer fejlesztéséről Budapesten. A kötött segélyhitel programhoz kapcsolódó kereskedelmi és hitelszerződést az Eximbank, valamint a konzorcium képviselői 2016. április 26-án írták alá Vientiane-ban.

2014 júliusában megnyílt a Magyar Nemzeti Kereskedőház irodája, majd 2015 májusában termékbemutató terme Vientiane-ban.

 

Laosz gazdasága:

2015-ben, illetve 2016-ban a GDP 6,7 %, valamint 6,8%-kal nőtt, elmaradva a korábbi évek ütemétől (2014: 7,4%, 2013: 7,9 %,). A szolgáltatási szektor 2015-ben 8,5%-os, 2016-an 9%-os növekedést biztosított. Az ország munkavállalóinak 70%-át foglalkoztató mezőgazdaság meghatározó ágazatként a GDP negyedét adja. Az ASEAN hosszú távú fejlesztési stratégiája szerint Laosz a jövőben a délkelet-ázsiai térség egyik fontos élelmiszerellátója lehet. Laosz gazdaságfejlesztési stratégiájának egyik alappillére az agrárgazdaság fejlesztése: a családi farmgazdaságok minőségi állatállománnyal és takarmánnyal történő ellátása, az élelmiszerbiztonsági lánc kiépítése, az állategészségügyi helyzet javítása, a feldolgozóipari háttér fejlesztése, illetve oktatási és szakképzési programok végrehajtása. A mezőgazdaságban és élelmiszer-termelésben az élelmiszerbiztonság és az ökogazdálkodás egyre fontosabb szerepet játszik. Laosz felismerte, hogy mezőgazdasági termékek tekintetében mennyiségi versenyt nem folytathat a szomszédos országokkal (különösen: Kína, Thaiföld, Vietnam), ezért a magasabb minőségű és árszínvonalú biotermékek ágazatát kívánja fejleszteni. Ebben a folyamatban kiemelten számít a magyar szaktudásra és tapasztalatokra.

A külkereskedelem tekintetében Laosz elsődleges export-import partnerei a szomszédos országok (Thaiföld, Kína és Vietnam). Legfontosabb exporttermékei a feldolgozott fatermékek, a kávé, ón és réz, valamint az elektromos áram, az importot tekintve pedig a gépek és berendezések, járművek és a fogyasztási cikkek az elsődlegesek. 2016-ban az import 6,7%-os csökkenést mutatott, az export pedig 12,3%-os növekedéssel zárt. A folyó fizetési mérleg hiánya csökkenő tendenciát mutat: a GDP 14,1%-ra csökkent 2016-ban (2015:16,8%, 2014: 25%). Az éves infláció értéke 2015-ben 1,3%, 2016-ban 1,6% volt, mely kedvezőbb a korábbi évek adataihoz képest (2014: 4,2%, 2013: 6,4 %).