A kapcsolatok fontosabb gazdasági jellemzői:

Exportunk 2016-ban – átlépve a korábbi évekre jellemző néhány tíz-majd százezer USD értékhatárt – 1,31 millió USD-t ért el. 2017-ben az előző évhez képest megduplázódott az exportunk és immár eléri a 2,8 millió USD-t.

2017. szeptember 21-én Magyarország és Laosz kormánya 160 millió dollár összegű kötött segélyhitel programról írt alá kormányközi megállapodást a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. 2018. január 30-án az EXIM aláírta a harmadik magyar-laoszi kötött segélyhitelről szóló hitelszerződést a laoszi Pénzügyminisztériummal. A hitelszerződés keretében Magyarország összesen 160 millió USD hitelt biztosít laoszi fejlesztési projektek kivitelezésére. Az együttműködés keretében magyar vállalkozások közreműködésével népesség-nyilvántartási és elektronikus személyi igazolvány rendszer létrehozását célzó projektek, valamint élelmiszerbiztonsági fejlesztések, és szennyvízkezelési beruházások valósulnak meg a délkelet-ázsiai országban.

Az első,  8,6 M USD összegű kötött segélyhitel-felajánlásról szóló keret-megállapodás aláírására 2009-ben került sor. Ennek alapján minifarmok rekonstrukciójára és korszerűsítésére, tápüzemek és vágóhidak létesítésére került sor a kis farmgazdaságok jó minőségű takarmánnyal és tenyészállatokkal történő ellátásának javítása érdekében. A projektek 2011-re sikeresen megvalósultak. A laoszi fél kérésére magyar részről újabb, 30 millió USD értékű kötött segélyhitel és 30 millió USD Eximbank hitel nyújtásáról született döntés, amely a laoszi agrárgazdaság és élelmiszeripar integrált fejlesztését célozza. A kapcsolódó kormányközi keret-megállapodást 2016. február 22-én írtuk alá a laoszi élelmiszerlánc-biztonsági rendszer fejlesztéséről Budapesten. A kötött segélyhitel programhoz kapcsolódó kereskedelmi és hitelszerződést az Eximbank, valamint a konzorcium képviselői 2016. április 26-án írták alá Vientiane-ban.

2014 júliusában megnyílt a Magyar Nemzeti Kereskedőház irodája, majd 2015 májusában termékbemutató terme Vientiane-ban.

 

Laosz gazdasága:

2016-ban, illetve 2017-ben a GDP 6,8%-al nőtt, elmaradva a korábbi évek ütemétől (2014: 7,4%, 2013: 7,9 %,). Az ország munkavállalóinak 70%-át foglalkoztató mezőgazdaság meghatározó ágazatként a GDP negyedét adja. Az ASEAN hosszú távú fejlesztési stratégiája szerint Laosz a jövőben a délkelet-ázsiai térség egyik fontos élelmiszerellátója lehet. Laosz gazdaságfejlesztési stratégiájának egyik alappillére az agrárgazdaság fejlesztése: a családi farmgazdaságok minőségi állatállománnyal és takarmánnyal történő ellátása, az élelmiszerbiztonsági lánc kiépítése, az állategészségügyi helyzet javítása, a feldolgozóipari háttér fejlesztése, illetve oktatási és szakképzési programokvégrehajtása. A mezőgazdaságban és élelmiszer-termelésben az élelmiszerbiztonság és az ökogazdálkodás egyre fontosabb szerepet játszik. Laosz elsősorban a magasabb minőségű és árszínvonalú biotermékek ágazatát kívánja fejleszteni, ebben a folyamatban kiemelten számít a magyar szaktudásra és tapasztalatokra.

külkereskedelem tekintetében Laosz elsődleges export-import partnerei a szomszédos országok (Thaiföld, Kína és Vietnam). Legfontosabb exporttermékei a feldolgozott fatermékek, a kávé, ón és réz, valamint az elektromos áram, az importot tekintve pedig a gépek és berendezések, járművek és a fogyasztási cikkek az elsődlegesek.2017-ben a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 13%-a, a költségvetési hiány a GDP 4,8%-a, az infláció 0,8% volt.

Az ENSZ Fejlesztéspolitikai Bizottságának 2018. márciusi jelentése szerint Laosz idén először teljesített a „legkevésbé fejlett országok” (LDC) kategóriából történő kilépéshez szükséges előfeltételeket. A feltételek második alkalommal történő teljesülése esetén a Bizottság jelentést készít a fejlődés tendenciáiról az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottsága részére, amely a jelentés támogatása esetén az ENSZ taggyűlése elé terjeszti azt. A kormány célja, hogy az országnak 2020-ig sikerüljön kikerülnie a „legkevésbé fejlett ország” kategóriából.